Szegénység elleni küzdelem világnapja – A társadalmi egyenlőségért folytatott harc
A szegénység elleni küzdelem világnapja minden év október 17-én van, amelyet az ENSZ 1992-ben hozott létre annak érdekében, hogy felhívja a figyelmet a globális szegénység problémájára és ösztönözze a társadalmakat a szegénység felszámolására. Ez a nap arra emlékeztet, hogy a szegénység elleni harc alapvető fontosságú az egyenlőség és az igazságosság megteremtéséhez, hiszen a társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése nélkül nem érhetünk el valódi fejlődést.
A szegénység formái Magyarországon
A szegénység Magyarországon jelentős kihívást jelent, különösen az elmúlt évek gazdasági nehézségei és az infláció következtében. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint Magyarországon 2023-ban mintegy 1,75 millió ember tartozott a szegénységi kockázatnak kitett csoportba. Ez az uniós átlaghoz képest kiugróan magas, ám a részletekben rejlik a probléma súlya.
A szegénységi kockázatot a nemzeti medián jövedelem alapján számolják, és aki nem éri el ennek 60%-át, az ebbe a csoportba tartozik. Magyarországon ez az összeg körülbelül 200 000 forint havonta, míg Ausztriában a magasabb bérek miatt ez a határ 500 000 forint felett van. Ebből következően, bár az emberek hasonló arányban számítanak szegénységi kockázatnak kitettnek, az életminőség és az anyagi lehetőségek közt jelentős különbségek mutatkoznak.
A szegénységi rátán túl az egyik legaggasztóbb statisztika az élelmiszerbiztonságot érinti. A magyar lakosság 44,9%-a, aki szegénységi kockázat alatt él, nem engedheti meg magának, hogy minden második nap húsos vagy halas ételt fogyasszon. Ez a mutató az egyik legrosszabb az Európai Unióban. Ez a romlás a magas inflációnak és az élelmiszerárak gyors növekedésének tudható be, amely különösen az alacsony jövedelmű háztartásokat sújtja.
Gyermekszegénység
A gyermekszegénység Magyarországon is súlyos probléma. A KSH adatai alapján 2022-ben a gyermekek mintegy 20%-a élt szegénységi kockázatnak kitett háztartásban. Ez különösen aggasztó, mivel a gyermekkori szegénység hosszú távú hatásai súlyosak lehetnek, és az oktatáshoz való hozzáférés korlátozása miatt a gyermekek jövőbeni munkaerőpiaci esélyei is jelentősen csökkennek. A Magyarországi Református Egyház adatai szerint 2022-ban több mint 90 000 gyermek élt olyan háztartásban, ahol az alapvető szükségletek kielégítése is problémát jelentett.
A szegénység globális helyzete
Jelenleg a világon több mint 700 millió ember él mélyszegénységben, napi 1,90 dollárnál kevesebből. Az elmúlt években jelentős előrelépések történtek a szegénység csökkentésében: 1990-ben a világ lakosságának 36%-a élt mélyszegénységben, míg ez az arány 2015-re 10%-ra csökkent. Azonban az előrelépések ellenére is számos kihívás maradt. A COVID-19 járvány tovább rontotta a helyzetet, és becslések szerint 2020-ban mintegy 97 millió ember csúszott vissza a mélyszegénységbe a világjárvány miatt.
Különösen aggasztó, hogy a szubszaharai afrikában élők 40%-a még mindig napi 1,90 dollárnál kevesebből él. E régióban a szegénység szintje alig csökkent az elmúlt két évtizedben, és a népességnövekedés miatt egyre több embert érint. A Világbank adatai szerint 2030-ra a világ legszegényebb embereinek több mint 85%-a fog ebben a régióban élni.
Dél-Ázsiában a szegénység szintje ugyan csökkent, de még mindig több mint 200 millió ember él szélsőséges szegénységben. A világszerte tapasztalható gazdasági egyenlőtlenségek pedig tovább növelik a feszültségeket. A leggazdagabb 1% ma már a világ vagyonának több mint 40%-át birtokolja, míg a legszegényebb 50% a globális vagyon kevesebb mint 1%-ával rendelkezik.
Szegénység okai és hatásai
A szegénység egy bonyolult és összetett jelenség, amelyet számos tényező befolyásol. Az egyenlőtlen gazdasági fejlődés, a munkanélküliség, a politikai instabilitás, az alacsony szintű oktatás és az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés hiánya mind hozzájárulnak a szegénység terjedéséhez. A világ szegényebb országainak lakossága gyakran olyan gazdasági rendszerekben él, ahol nincs lehetőség a fejlődésre, és az emberek alacsony bérekből kénytelenek megélni.
Az alultápláltság a szegénység egyik legszembetűnőbb következménye. A Világbank adatai szerint világszerte több mint 690 millió ember szenved éhezéstől, és ennek nagy része a fejlődő országok szegénységi szintjeihez köthető. Ezen felül, minden évben körülbelül 5,3 millió gyermek hal meg az alultápláltság következtében. Az oktatás hiánya szintén jelentős szerepet játszik a szegénység konzerválásában: az UNESCO szerint világszerte 258 millió gyermek marad ki az iskolából, ami jelentősen csökkenti a jövőbeni kilátásaikat.
A szegénység hatása nemcsak az egyéneket, hanem az egész társadalmakat is érinti. A szegényebb régiókban nagyobb a politikai instabilitás, a bűnözés és a társadalmi elégedetlenség. A Világbank becslése szerint a konfliktuszónákban élők 60%-a szélsőséges szegénységben él, ami további problémákat szül a globális biztonság szempontjából.
Nemzetközi törekvések a szegénység felszámolására
Az ENSZ és más nemzetközi szervezetek elkötelezettek a szegénység felszámolása mellett. Az ENSZ fenntartható fejlődési céljai között szerepel, hogy 2030-ra véget vessenek a szélsőséges szegénységnek, és jelentősen csökkentsék a különböző országok közötti és az országokon belüli egyenlőtlenségeket. A 2015-ben elfogadott Fenntartható Fejlődési Célok (SDG-k) középpontjában a szegénység felszámolása áll, amelyet 17 átfogó célkitűzés foglal magában. Ezek között szerepel a gazdasági növekedés elősegítése, a munkahelyteremtés, valamint az oktatás és az egészségügyi ellátás fejlesztése is.
A COVID-19 járvány azonban jelentős akadályt jelentett ezen célok elérésében. Az ENSZ becslései szerint a világjárvány hatására akár 150 millió ember is szegénységbe süllyedhetett 2020 végéig. Az ilyen kihívások miatt különösen fontosak a nemzetközi segélyprogramok és az adományozói közösségek támogatása.
Mit tehetünk egyénileg a szegénység ellen?
A szegénység elleni küzdelem nemcsak a kormányok és a nagy szervezetek felelőssége, hanem minden egyes ember hozzájárulhat a probléma megoldásához. Az egyik legfontosabb lépés az, hogy tudatosságot növelünk a szegénység problémájával kapcsolatban. Fontos, hogy támogassuk azokat a kezdeményezéseket, amelyek a szegénység csökkentésére irányulnak, akár anyagilag, akár önkéntes munkával.
Mindennapi döntéseinkkel is hozzájárulhatunk a szegénység elleni küzdelemhez. A fair trade termékek vásárlása például biztosítja, hogy a fejlődő országokban dolgozók tisztességes bért kapjanak munkájukért. Az adományozás, akár pénzbeli, akár tárgyi formában, szintén fontos szerepet játszhat abban, hogy segítsünk azoknak, akik nehéz helyzetben vannak. Az önkéntes munka és a helyi közösségek támogatása szintén hatékony módja annak, hogy hozzájáruljunk a szegénység elleni küzdelemhez.
A szegénység elleni küzdelem világnapja arra emlékeztet bennünket, hogy a szegénység nem csupán gazdasági probléma, hanem alapvető emberi jogi kérdés is. A globális szegénység megszüntetése érdekében szükség van a nemzetközi összefogásra, de egyéni szinten is felelősek vagyunk azért, hogy támogassuk a rászorulókat. Csak így érhetjük el azt a célt, hogy egy igazságosabb és egyenlőbb világot teremtsünk, ahol mindenki számára biztosítottak az alapvető életfeltételek.
ÜNNEPEK
- Anyák napja
- Apák napja
- Gyereknap
- Halloween
- Húsvét
- Márton-nap
- Mohácsi busójárás
- Nemzetközi nőnap
- Nemzetközi világnapok
- Pünkösd
- Valentin nap
- Visegrádi palotajátékok
Képek: Vistacreate, Pixabay
