Mit ünneplünk augusztus 20-án?
Augusztus 20. Magyarország egyik legjelentősebb nemzeti ünnepe, amely egyszerre emlékezik meg Szent István királyról, a magyar államalapításról és az új kenyér ünnepéről. Ezen a napon a vallási, történelmi és társadalmi hagyományok találkoznak, és sokszínű programokkal, hivatalos állami rendezvényekkel, ünnepi szentmisékkel és látványos tűzijátékkal tisztelgünk a magyar állam ezeréves múltja előtt. De pontosan mit ünneplünk augusztus 20-án?
Az ünnep történelmi gyökerei
Az ünnep alapja Szent István király személye, aki a 10–11. század fordulóján megalapozta a keresztény magyar államot. István fejedelemként a törzsi viszonyokat központosított hatalomra cserélte, és 1000 karácsonyán vagy 1001. január 1-jén koronát kapott Rómából, ezzel Magyarország első királyává vált. Uralkodása alatt megerősítette a keresztény hitet, püspökségeket és templomokat alapított, és jogrendszert teremtett.
István halála után – 1038. augusztus 15-én – néhány évtizeden belül szentté avatták. 1083. augusztus 20-án – VII. Gergely pápa engedélyével – Szent László király alatt ünnepélyesen szentté avatták Istvánt. Ekkor emelték ki sírjából a Szent Jobbot, az ereklyéjévé vált jobb kezét, amely azóta is különleges tiszteletet élvez.
Az augusztus 20-i dátum innen ered: nem a halála napját, hanem a szentté avatás napját ünnepeljük. A 11. századtól kezdve ez az egyik legjelentősebb egyházi és nemzeti emléknappá vált a magyarok számára.
A Szent Jobb és a vallási hagyományok
A középkorban augusztus 20-a minden évben egyházi ünnep volt. A Szent Jobb-körmenet már a középkorban is megtörtént: a hívek és a papok Szent István ereklyéjével járták végig a települések utcáit, kérve az ország védelmét és áldását.
A Habsburg időkben, különösen Mária Terézia alatt, az ünnep újabb jelentést kapott. A királynő visszahozta a körmeneteket és kiemelte Szent István szerepét az ország egységének megőrzésében. Az ünnep nemcsak vallási, hanem állami és politikai szimbólummá is vált.
Az államalapítás ünnepe
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc után, illetve a kiegyezést követő időszakban augusztus 20-a hivatalos állami ünneppé vált. 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította. A dualizmus korában ez az ünnep egyre látványosabb formát öltött, és Budapest vált a központjává. 1938-ban – a szentté avatás 900. évfordulóján – országos emlékévvé nyilvánították az esztendőt, és különösen ünnepélyessé tették a megemlékezéseket.
Ekkor állították fel a Szent István-emlékművet Budapesten, és visszaállították a hagyományos egyházi körmeneteket is. Ekkor vált véglegessé, hogy augusztus 20. a magyar államiság születésnapja.
A kommunista korszak átalakítása
1949-ben, a szocialista rendszer kiépülésének évében augusztus 20-át alkotmány napjává nyilvánították, mivel aznap fogadták el a sztálini típusú új alkotmányt. Ezzel az ünnep új értelmezést kapott: a vallási és történelmi gyökereket háttérbe szorították, helyette a párt és az állam győzelmét hangsúlyozták. A „népköztársasági alkotmány napja” néven ismerték, és az „új kenyér ünnepével” társították.
Ennek ellenére a lakosság sok helyen megtartotta a vallásos és hagyományos megemlékezéseket. A Szent Jobb-körmenetet betiltották, de a tűzijátékokat és tömegrendezvényeket megtartották, új tartalommal.
A rendszerváltás utáni megújulás
1990 után az Országgyűlés újra nemzeti és vallási ünneppé nyilvánította augusztus 20-át. A Szent Jobb-körmenet visszatért a budapesti Bazilika környékére, és az ünnep újra három fő elem köré épült:
-
Szent István király emlékezete – az első magyar király, aki keresztény államot teremtett
-
A magyar államalapítás ünnepe – a jogrend, a keresztény értékrend és a nemzeti önállóság születése
-
Az új kenyér ünnepe – az aratás és az évi munka gyümölcsének megáldása
Ünnepi programok és hagyományok
Augusztus 20-án országszerte számos program zajlik, ezek közül a legismertebbek:
-
Zászlófelvonás a Kossuth téren
-
Honvédtiszt-avatás a Hősök terén
-
Szent Jobb-körmenet Budapesten, a Szent István Bazilikától indulva
-
Magyarország Tortájának bemutatása – a Cukrász Iparosok Szövetsége minden évben új tortával készül
-
Koncertek, családi programok, kézműves vásárok – különösen a Várkert Bazár és a Mesterségek Ünnepe rendezvényen
-
Látványos tűzijáték este 9 órakor a Duna felett, amely több százezer nézőt vonz
- Az ország kenyerének bemutatása megszentelése és felvágása
Miért fontos augusztus 20?
Ez az ünnep összeköti a múltat a jelennel. Emlékeztet bennünket arra, hogy a magyar állam több mint ezer éve létezik, és alapítójának – Szent Istvánnak – döntései ma is hatással vannak az ország működésére. Vallási, történelmi és kulturális jelentősége miatt minden magyar számára fontos, akár hívő, akár világi szemléletű.
Szent István napi események legfontosabb elemei
Időpont | Esemény | Helyszín | Leírás |
---|---|---|---|
8:30 | Zászlófelvonás | Kossuth tér | Ünnepélyes katonai ceremónia a nemzeti lobogó felvonásával. |
9:00–12:00 | Honvédtiszt-avatás | Hősök tere | Frissen végzett katonatisztek eskütétele és hivatalos avatása. |
10:00–11:30 | Ünnepi szentmise és Szent Jobb-körmenet | Szent István Bazilika | Katolikus mise és körmenet Szent István ereklyéjével. |
egész nap | Magyar Ízek Utcája | Várkert Bazár – Lánchíd utca | Kézműves ételek, borászatok, Magyarország tortájának bemutatója. |
egész nap | Mesterségek Ünnepe | Budai Vár | Népi iparművészek bemutatói, kézműves foglalkozások. |
14:00–19:00 | Kulturális és családi programok | országszerte | Koncertek, gyermekprogramok, néptánc, hagyományőrzők. |
21:00 | Tűzijáték | Duna-part (Pest és Buda oldala) | Látványos, zenére komponált tűzijáték a főváros fölött. |
💡 Megjegyzés: A pontos program változhat, így ajánlott előzetesen megnézni a Szent István nap.hu weboldalt vagy az adott város hivatalos honlapján tájékozódni.
Záró gondolatok – Mit ünneplünk augusztus 20-án?
Augusztus 20-a nem csupán a múlt emléke, hanem a jelen és a jövő egyik alappillére is. Ezen a napon tiszteletünket fejezzük ki Szent István előtt, aki nem csupán egy király volt a sok közül, hanem az a vezető, aki hosszú távú jövőképpel, hittel és bölcsességgel vezette nemzetét a rendezetlen törzsi viszonyokból a keresztény királyság felé. Az általa lerakott alapok – az európai értékrend, a keresztény erkölcs, a törvényesség és a központi államszervezet – ma is meghatározzák Magyarország alapstruktúráját.
Az ünnep egyúttal lehetőséget ad az elcsendesedésre is: végiggondolhatjuk, mit jelent számunkra magyarnak lenni, hogyan őrizhetjük meg hagyományainkat a rohanó világban, és hogyan adhatjuk tovább a történelmünkből fakadó értékeket a jövő generációinak. A tűzijáték, a koncertek, a gasztronómiai élmények mind színesítik ezt a napot, de a legmélyebb jelentése az, hogy egy közös gyökérhez, egy közös múltból fakadó nemzeti közösséghez tartozunk.
Ahogyan Szent István öröksége túlélte a történelem viharait, úgy ma is kötelességünk óvni azt, amit ezer év alatt felépítettünk. Augusztus 20-a emlékeztet arra, hogy a múlt tisztelete nélkül nincs jövő, és hogy az összefogás, a hit, a kitartás és az építkezés mindig meghozza gyümölcsét akár egy frissen megszentelt új kenyér formájában!
ÜNNEPEK
- Anyák napja
- Apák napja
- Gyereknap
- Halloween
- Húsvét
- Karácsony
- Magyarországi ünnepek
- Márton-nap
- Mikulás
- Mohácsi busójárás
- Nemzetközi nőnap
- Nemzetközi világnapok
- Pedagógus nap
- Pünkösd
- Szilveszter
- Valentin nap
- Visegrádi palotajátékok
Képek: Vistacreate, Pixabay