Nagypéntek 2025 - A szent három nap második napja

Nagypéntek 2025 – A szent három nap második napja

Nagypéntek a keresztény egyházi év egyik legjelentősebb és legmeghittebb napja, amelyen Jézus Krisztus kínszenvedésére, kereszthalálára és temetésére emlékeznek világszerte. Ez a nap a húsvéti szent három nap (triduum sacrum) második napja, amely a húsvét előtti péntekre esik. Nagypéntek 2025-ben április 18-án van.

Nagypéntek története és jelentősége

Az ősi keresztény gyakorlatban minden péntek Jézus halálának emléknapja volt, míg a vasárnapok a feltámadását ünnepelték. A 2. századtól kezdve negyvennapos böjttel készültek a hívek a húsvétra, hogy önmegtagadással és bűnbánattal készüljenek „a kiengesztelődés nagy napjára”. Nagypéntek ünneplésének első nyomai a 4–5. században jelentek meg, és a naphoz kötődő szertartások a 8–9. század folyamán alakultak ki, melyek középpontjában a kereszt imádása és a gyász állt.

Nagypéntek aliturgikus napnak számít, vagyis ezen a napon nincs hagyományos szentmise. A „csonka mise” kifejezés is erre utal, mivel hiányzik belőle az átváltoztatás szertartása. Az oltár szolgái arcra borulnak a legmélyebb gyász és bűnbánat jeléül, felolvassák Jézus halálára vonatkozó jövendöléseket, és az egyház az egész emberiségért imádkozik. A híveket a feláldozott Isten báránya imádására buzdítják a kereszt imádása által.

Nagypénteki szokások és hiedelmek Magyarországon

Magyarországon Nagypéntekhez számos népi szokás, hiedelem és tilalom kapcsolódik, amelyek régiónként változhatnak.

Böjt és étkezési szokások

Nagypénteken szigorú böjtöt tartanak, ami azt jelenti, hogy a hívek csak egyszer étkeznek bőségesen, és tartózkodnak a hús fogyasztásától. Az ilyenkor szokásos ételek közé tartozik a rántott leves, tésztaételek, ecetes-hagymás hal, valamint tojásos és tejes fogások. Tipikus böjti ebéd a bableves és a mákos tészta is. Érdekesség, hogy a böjti tilalom nem terjedt ki a pálinka fogyasztására.

Tisztálkodási szokások

A víznek különleges jelentőséget tulajdonítottak ezen a napon, tisztító erőt tulajdonítva neki. Úgy tartották, hogy aki Nagypénteken napfelkelte előtt megfürdik, azon nem fog a betegség. Ezt a mosdást nemcsak egészségmegőrzés céljából végezték, hanem szépségvarázslónak is tartották. Például a Tiszára járó szegedi lányok a mosdás után a füzek alatt fésülködtek, hogy hajuk olyan hosszú legyen, mint a fűzfa ága vagy a Tisza hossza.

Féregűzés és ház körüli teendők

Nagypénteken számos helyen végeztek féregűző szertartásokat. Például Göcsejben a gazdasszonyok a ház falát söpörték, miközben kiabálták: „Kígyók, békák távozzatok!” A háziasszonyok ilyenkor nem sütöttek kenyeret, sőt a tüzet sem gyújtották be, mert úgy vélték, hogy a kenyér kővé válik. A nagytakarítás is gyakori volt ezen a napon, hogy húsvétra tisztaság és rend legyen a házban, mivel később, a kinti munkák elindulásával már nem lesz idő erre.

Tojásfestés és jóslás

Nagypénteken festették a tojásokat is, amelyek a húsvéti locsolkodás ajándékai voltak. A tojásfestés szokása és a minták elrendezése tájegységenként változott. A tojást jóslásra is használták: ha Nagypéntek éjjelén feltörték, és egy pohár vízbe csurgatták, a formája megmutatta, milyen lesz a jövő évi termés. Volt, ahol a lányok tojáshéjat tettek a küszöbre húsvét előtti este, hogy megtudják, mi lesz a férjük foglalkozása; ugyanis az első férfi, aki belép a házba, annak foglalkozása jelzi a jövendőbeli mesterségét.

Időjárási jóslatok

Nagypéntekhez számos időjárási jóslás és hiedelem kapcsolódik, amelyek a termés minőségét és mennyiségét próbálták előre jelezni. A néphagyomány szerint a nagypénteki időjárás alapján következtettek a termésre és az év további időjárására. Például esős nagypéntek esetén jó tavaszt és bőséges termést vártak, míg ha szép, napos idő volt, akkor rossz termést jósoltak. Galgamácsán úgy tartották, hogy ha nagypénteken szép az idő, akkor üszkös, rossz termés lesz. Zagyvarékason pedig azt mondták: „Nagypénteki eső, annyi méreg, amennyi szem lehull. Rossz termés lesz.”

Termékenységvarázslás

Egyes helyeken a gyümölcsfák megütögetésével próbálták biztosítani a bő termést. A tojásból is jósoltak: nagypéntek éjjelén feltörték, egy pohár vízbe csurgatták, és a vízben úszó tojás alakja megmutatta, milyen lesz a jövő évi termés.

Szerelmi jóslás

A lányok tojáshéjat tettek a küszöbre, hogy megtudják, mi lesz a férjük foglalkozása. Az első férfi, aki a tojáshéjra lépve belépett a házba, annak foglalkozása jelezte a jövendőbeli mesterségét. Egy másik szokás szerint a lányok nagypéntekről nagyszombatra virradó éjszaka fésűt és szappant csavartak a törölközőjükbe, majd a párnájuk alá rejtették. Úgy tartották, hogy aki álmában megtörölte arcát, később az lett a jövendőbelije.

Ezek a szokások és hiedelmek jól mutatják, hogy Nagypéntek nemcsak vallási, hanem kulturális szempontból is jelentős nap volt, amelyhez számos népi hagyomány és babona kapcsolódott.

Zárszó

Nagypéntek 2025-ben is a keresztény világban Jézus Krisztus kereszthalálának és szenvedésének emléknapja, amely mélyen gyökerezik a vallási hagyományokban és a népi kultúrában egyaránt. Ezen a napon a hívek világszerte megállnak, hogy elmélyedjenek a megváltás misztériumában, kifejezve tiszteletüket és hálájukat az áldozatért. A szigorú böjt, a csendes elmélkedés és a különféle szertartások mind hozzájárulnak ahhoz, hogy méltóképpen emlékezzünk Jézus szenvedésére és halálára. A népi hagyományok és hiedelmek tovább színesítik e nap jelentőségét, bemutatva, hogyan fonódik össze a vallási és kulturális örökségünk. Nagypéntek üzenete időtlen: emlékeztet bennünket az önfeláldozás, a szeretet és a megújulás fontosságára, amelyek mindannyiunk életében meghatározó értékek.

Képek: Vistacreate, Pixabay

Nagypéntek 2025 – A szent három nap második napja

Nagypéntek 2025 – A szent három nap második napja

Nagypéntek története és jelentősége